Katona Klárihoz különös vonzalom köt már több mint húsz éve. Évekig éltem a dalai bűvöletében. A szó szoros értelmében ronggyá hallgattam a kazettáit. Sokszor egy nagy magnós rádiót tettem az ágyam mellé, mert walkmanem nem volt, CD-lejátszóm még kevésbé, az mp3-at meg még nem találták föl, és azt hallgattam fülhallgatóval, míg el nem aludtam. Egyszer három osztályt érettségiztettem egymás után, ilyenkor este félálomban is érettségiztet az ember. Az egyik éjjel magnóhallgatás közben aludtam el, és valami olyat álmodtam, hogy nem szabad elaludnom, mert Katona Klárit le kell vizsgáztatnom, és mi lesz, ha nem figyelek?

Nem tudom, mi a titok. Nyilván Presser, Sztevanovity Dusán, Demjén, tehát a szerzők is, de nemcsak, hiszen másoktól is énekelt pl. a Mozi című albumon. Mindig lehetett érezni, hogy akar valamit, nemcsak előad. Természetes folytatás volt, hogy később a saját szerzeményeivel jelentkezett. Újabb zenéi kevésbé fognak meg, de a szövegeit nagyon nagyra tartom. Azt mindig lehetett tudni, hogy költő lakik benne, például a néhol olvasható interjúkból.

A Legyen ünnep! Demjén száma, és a különleges remekműnek számító Éjszakai üzenet (1986) egyik darabja.

Nekem úgy tűnik, egyszer a szél megkavart mindent,
Ezért létezünk, és olyan rendezetlenül,
Egyszer belöktek minket egy ajtón, s majd kilöknek,
S közben mi tűrünk mindent olyan rendületlenül
És csak egy pár kíváncsi lépett néha félre,
Amilyen te voltál, amilyen egyszer voltam én,
De azt is úgy tettük, hogy senki nem vett észre,
Ezért még ma is oly messze vagy tőlem, a szeretet ünnepén.
S maradtak hétköznappá szürkült színes álmok,
S maradtunk valósággá törpült óriások,
S itt állnak körben a gyermekek,
Kiáltanunk ezért nem lehet.
Mért zavarnánk pont mi meg ezt a legszentebb ünnepet?

Legyen ünnep az égben és ünnep a földön,
már engem rég nem érdekel,
pedig égnek a gyertyák, s a könnyem kicsordul:
miért? Mért nem lehetsz itt közel?

Legyen ünnep az égben, és ünnep a földön,
de te messze vagy, nem érlek el...
Ahogy égnek a fények, én is elégek...
ha nem lehetsz, miért nem lehetsz itt közel?

A dolgok úgy szakadnak félbe, mint az élet:
Lehetett nagyszerű, de mégsincs ráadás.
Már azt is eltűröm, hogy csak a lelkem lásson téged,
Nem szabad együtt lennünk, mert azt el nem tűrné más.
Én is beálltam, és beállsz te is a sorba,
Hogy ki melletted áll, annak fogd kezét,
És ha a kép előtted lassan összefolyna,
Nem kell felelned senkinek a véletlen könnyekért.
Hiszen erre vártunk, s ma újra összegyűltünk,
Hogy egy évben egyszer boldogok legyünk.
S itt állnak körben a gyermekek,
Kiáltanunk ezért nem lehet,
Mért zavarnánk pont mi meg ezt a legszentebb ünnepet?

Legyen ünnep az égben, és ünnep a földön,
már engem rég nem érdekel,
pedig égnek a gyertyák, s a könnyem kicsordul:
miért,? Mért nem lehetsz most közel?

Lehet ünnep az égen, és ünnep a földön,
de te messze vagy, nem érlek el...
S ahogy égnek a fények, én is elégek...
ha nem lehetsz, mért nem lehetsz most közel?

Mért nem lehetsz itt közel?

És akkor hallgassuk meg a szerző szintén nagyon meggyőző előadásában. A látványelemektől kéretik eltekinteni.